Rossz adottságú kert
„Rossz adottságú” és „elszúrt „ kert
Sokszor előfordult már, hogy amikor egy új munkát néztem meg, a tulajdonos szinte szégyenkezve mondta, hogy ez egy nagyon rossz adottságú kert, mert túl meredek, fal határolja, homokos a talaja, stb. Mindig azt érzem a hangjában „ na ez is visszautasít, ő sem fogja elvállani „. Szerintem nincs olyan rossz adottság, amit valamilyen módon ne lehetne a kert előnyére fordítani. Egy lejtős kert tervezése sok kompromisszumot követel, de mégsem reménytelen feladat. Volt olyan kert a ház mögött, amelyik viszonylag kicsi volt, és nagyon meredek. Sokat szenvedtem a tervezésével, kivitelező kollégáim pedig a megépítésével. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A tulajdonos boldogan használta, amíg a házat pontosan a kert miatt jól el nem adta. ( Természetesen az új háza kertjének rendezését is mi kaptuk… ) Egy telekhatáron húzódó fal ( hacsak nem éppen a kertbe akar bedőlni ) remek háttere lehet sok jó ötletnek, nemcsak beilleszteni lehet a koncepcióba, hanem akár az új kert dísze is válhat belőle.
A másik fontos csoport az „ elszúrt kert „ kategóriája. Ezt vagy a tulajdonos, vagy valaki más megépítette, és valami nem jó benne. Nincs benne meg az a komfortérzet, ami egy jó kertet ural. A jelenlegi tulajdonos csak azt érzi, hogy valami nem jó, de nem tudja, hogy mi az. Retteg sokszor attól is hogy azzal kezdem, hogy mindent ki kell vágni , el kell bontani. Az esetek túlnyomó többségében nincs ilyen drámai beavatkozásra szükség. A meglévő növényeket adottságként veszem, lehet, hogy néhányat ki kell vágni, másokat esetleg átültetni, de maradnak. A legtöbb esetben a téralakítással van baj, ezen pedig egy-szerű trükkökkel lehet segíteni. A vége általában az, hogy meglepően kevés beavatkozással ( és pénzzel ) egy teljesen új kertet kap, ahol már jól érzi magát, ráadásul ezek a kertek könnyebben fenntarthatók lesznek, mint a régi volt, több szabadidő marad a pihenésre.